Nem emelkedhetnek a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak a 2025-ös év során – ezt a fontos paramétert rögzítette a kormány egyik új rendelete, amely a tegnap éjjeli Magyar Közlönyben jelent meg.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) módosította a villamos energia rendszerhasználati díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendeletét. A szabályozás pontosítja az okosmérővel rendelkező fogyasztók idősoros elszámolását lehetővé tévő részletszabályokat, továbbá elősegíti, hogy az elosztók rugalmasabb időkeretben biztosítsák a külön mért bojlerek vezérlését. A rendeletmódosítás nem jelent díjváltozást, nem érinti a rezsicsökkentés szabályait, a magyar háztartások továbbra is rezsicsökkentett áron juthatnak villamos energiához - olvasható a MEKH közleményében.
November közepén egy új lakossági villamosenergia tarifatípust hoz létre az Energiahivatal, és ez a kulcsfontosságú döntés kinyitja majd az ajtót a merev lakossági rezsicsökkentési rendszer átalakítása előtt – derült ki a Portfolio minapi Energy Investment Forum konferenciáján. Ez azért lesz jelentős lépés, mert a most bruttó 36 forint körüli rezsivédett áramárból a legnagyobb tételnek, a 23,4 forint körüli rendszerhasználati díjaknak a megváltoztatását teszi lehetővé, ami várhatóan 2026-tól akár húsba vágó pénzügyi következményekkel is járhat több százezer háztartás számára. A fő cél ezeknek a díjaknak a mozgatásával az, hogy rávegyék az érintett kört az együttműködésre, azaz arra, hogy minél inkább napközben fogyasszanak villamosenergiát, amikor az egyébként is bőségesen és viszonylag olcsón áll rendelkezésre a naperőművek túltermelése miatt. Az ösztönzés további fontos eszköze lehet majd az, hogy a most 5 forintos energiadíj, azaz az elektron ára, is nagyot változhat napon belül akár 15 percenként, a piaci viszonyok függvényében.
Egy január 1-től hatályos törvénymódosítás jelentős változásokat hozott a saját célú energiatermelést szolgáló naperőművek telepítésénél, mert egy fontos, eddig érdemi korlátozást jelentő szabály megszűnt, illetve több új ösztönző is elindult, például mentesülni lehet a Robin Hood adó megfizetése alól is – derült ki az elmúlt napok híreiből. Ezekről a témákról is szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment 2024 című egész napos konferenciáján, amelyre április 11-én kerül sor, és amelynek szakmai programját rövidesen feltüntetjük oldalunkon.
Miután a Portfolio elsőként írta meg, hogy Európában messze Magyarországon volt a legmagasabb a közepes és nagyfogyasztók áramára az idei első félévben, ma lényeges bejelentést tett a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal (MEKH), illetve ehhez kapcsolódan az Energiaügyi Minisztérium államtitkára. Jócskán csökken ugyanis az áramár egyik lényeges összetevője, a rendszerhasználati díjak (az átviteli díj és az elosztói díj), sőt az új villamosenergia tárolók 100%-os átvitelidíj kedvezményt kapnak. Mindez több tízezer cégnek jelent jó hírt, és a 2024-es áramköltségük mérséklődéséhez az is hozzájárul, hogy mostanában alacsonyabb az energia nagykereskedelmi ára, mint tavaly ősszel-télen jellemző volt.
A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot indított a Foodora online ételrendelési portál tulajdonosával szemben. A vállalkozás a nemzeti versenyhatóság gyanúja szerint nem tájékoztatta megfelelően a fogyasztókat a 2023 őszén hirdetett kuponakciójáról, és az általa alkalmazott rendszerhasználati díj felszámításáról.
Módosította a hálózati csatlakozási díjak szabályait tartalmazó rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal (MEKH), amely a betáplálási és vételezési irányú hálózathasználat számos szabályát megváltoztatta – derült ki a legfrissebb Magyar Közlöny 20/2023. (XII. 1.) számú MEKH rendeletéből. A rendeletmódosítás az arra való felkészülés jegyében született, hogy a MEKH-nek a hónap közepéig közzé kell tennie a 2024-es évre vonatkozó rendszerhasználati díjakat, de a kormány már előre megtiltotta, hogy a lakosság számára megemelkedjenek a rendszerhasználati díjak.
Még néhány hetet várnia kell az árampiaci szereplőknek a 2024. évi rendszerhasználati díjak mértékéről szóló energiahivatali határozatra, illetve az ipari erőművi csatlakozási igényekre vonatkozó második közzétételi eljárás meghirdetésére – derült ki a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyből.
Megjelent társadalmi egyeztetésen az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) módosítását célzó rendelet tervezete, mely részletesen szabályozza a rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos új előírásokat.
Október 13-án lép majd hatályba a napelemek betáplálási stopjának feloldásáról szóló kormányrendelet, amelyet a Portfolio múlt heti konferenciáján jelentett be Lantos Csaba energiaügyi miniszter, illetve Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, de máris átírt benne két betűt a kormány a tegnap éjjeli Magyar Közlöny segítségével, amely egy szokatlan „helyesbítés” részt is tartalmaz. Összefoglaljuk röviden, hogy hogyan jutottunk idáig és mit takar a két apró módosítás.
A minapi energiaügyi minisztériumi egyeztetésen tisztázódtak végre a szaldó elszámolás keretei, így eldőlt, hogy minden HMKE-tulajdonosra érvényesek a szabályok, nemcsak a lakosságra, a rendszerhasználati díjfizetés kérdése is kitisztult, az uniós napelemes pályázaton részt vevők is fontos jelzést kaptak – mutatott rá az egyeztetésen részt vevő MANAP Iparági Egyesület elnöke a ma kiadott közleményben. Szolnoki Ádám ebben azt is jelezte, hogy a bruttó elszámolás kialakításáról is egyeztetést folytattak, és ennek, illetve az esetleges kapcsolódó egyéb támogatásoknak a bejelentése szeptember vége körül várható, amelyet megelőzően a felek újabb egyeztetéseket fognak folytatni. Különösen fontos üzenet a rezsicsökkentés keretei tükrében, hogy Szolnoki Ádám szerint „a minisztériummal egyetértettünk abban, hogy valamilyen piaci mechanizmus szerepet kell, hogy kapjon az új rendszerben”.
Bár a Portfolio pontosan idézte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdai szavait a Kormányinfóról, de a miniszter tartalmilag más akart üzenni a 2024-től életbe lépő bruttó elszámolási rendszer kapcsán, így nem 13 forintért, hanem 5 forint/kilowattóráért tudják a háztartások betáplálni a hálózatba a megtermelt és el nem fogyasztott villamosenergiát – gyakorlatilag ez a lényege az Energiaügyi Minisztérium ebben a témában adott friss válaszának. Azt is megtudtuk, hogy a magyar háztartások 16%-a még a hálózati betáplálási stop januári feloldása után sem fog tudni csatlakozni a hálózathoz, így abban reménykedhet, hogy olyan gyorsan haladnak majd a hálózatfejlesztések, hogy nem csúsznak le az éves szaldó szerinti napelem telepítésről 2025 végéig.
Váratlanul új rezsirendelet jelent meg kedd este a Magyar Közlönyben, amely értelmében 2023-ban év közben nem lehet emelni a lakossági felhasználók rendszerhasználati díjait, emellett pedig a nem lakossági fogyasztók esetében a magasabb feszültségszinteken legyen nagyobb arányú a rendszerhasználati díjak növekedése. A friss kormányrendelet értelmében azokat a kisfeszültségű idősoros csatlakozású felhasználókat, akik az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körébe tartoznak, 2023. január 1-től profil elszámolásúnak kell tekinteni.
A legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata értelmében 181 milliárd forint kifizetését hagyta jóvá a kormány a rezsivédelmi alapból, amelynek legnagyobb része, 148,1 milliárd forint, a „Rezsivédelmi szolgáltatás ellentételezésével összefüggő kiadások” célra mehet.
A lakossági rezsicsökkentett áram- és gázár megvédése érdekében arról döntött a kormány, hogy a jelenlegi szintekről nem emelkedhetnek tovább a rendszerhasználati díjak 2023-ban – jelentette be a mai Kormányinfón Gulyás Gergely. Alábbi cikkünkben röviden elmagyarázzuk a bejelentés lényegét és hátterét.
Az október 1-től hatályba lépő, köbméterenként 20 forintos, rendszerhasználati díjemelés nem érinti azokat, akik az átlagnál kevesebb gázt fogyasztanak a rezsicsökkentés új szabályrendszerében – hívja fel a figyelmet pénteki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Ez azt jelenti, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is országos átlagban 102 forint körüli áron jár a gáz köbmétere, viszont aki az átlagfogyasztás fölé lóg, nála az augusztusi és szeptemberi 732,4 forint után októbertől a rendszerhasználati díj emelése miatt 752,5 forintba kerül a többletben elfogyasztott gáz ára. A januártól érvényes „versenypiaci költségeket tükröző földgázár” még nem ismert, karácsony körül határozza meg a MEKH, ezzel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő is csak annyit mondott a ma reggeli rádióinterjúban, hogy remélhetőleg fent tudják tartani a most érvényes kereteket.
Prevost nem volt kifejezetten esélyes, nagyon kevesen fogadtak rá.
Várhatóan többen is követik majd a példájukat.
Obszcén, diszkriminatív és elutasító.
Szerintük megváltozott a helyzet.
Úgy néz ki, mégsem zárult le a béketeremtés.
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
